Ízelítő
Hírek
agarak
Magyar agár
Általános leírása
Színe: cirmos, foltos vagy egyszínű, jelzéssel vagy anélkül, fekete, zsemlye, ordas vagy hamvas. Marmagassága: 65-70 cm (kan), illetve 63-69 cm (szuka). Testtömege: 25-30 kg.
Ősi vadászkutyafajta. Nem túl filigrán, de nem is erős állat. Testhossza valamivel több, mint a marmagassága. Erős csontozatú, izmos, karcsú állat.
Feje ék alakú, hosszúkás; homloka szélesebb, mint az angol agáré. Fogazata igen fejlett, ollósán záródik. Orrtükre fekete. Füle kicsi, puha, hátracsapva tartja, de a V alakban pofához simuló fül is elfogadott. Szeme barna, középnagy, nem kidülledt, értelmes tekintetű. Nyaka nem túl hosszú, izmos, szép vonalú. Törzse megnyúlt, hihetetlenül izmos, mellkasa mély és lapos. Hasa felhúzott, hátvonala egyenes, ágyéka hosszú és izmos. Fara széles. Mellső lábai egyenesek, erősek. Hátulsó lábai izmosak. Farka meglehetősen hosszú, körülbelül a csánkig ér, a vége ívbe hajló. Mancsa boltozatos, erős, ujjai zártak. Szőrzete rövid, sima, valamivel erősebb, mint az angol agáré.
Viselkedése, tulajdonságai
Nyílt természetű, de kissé tartózkodó, értelmes állat. Igénytelen, rendkívül szívós. Szaglása viszonylag gyenge, de különösebb éles szimatra nincs is szüksége, hiszen „szemmel vadászik", mint általában az agárfélék. Hosszú, izmos lábai, mély mellkasa lehetővé teszik, hogy hosszú távon is kövesse, utolérje és leterítse a vadat.
Története
Agarunk kialakulásáról nem sokat tudunk. Egyes elméletek szerint a honfoglaló magyarok hozták magukkal, de ezt újabban vitatják. Legalábbis azt állítják, hogy ha hoztak is magukkal őseink agár típusú kutyákat, ezek az idők folyamán annyit változtak - egyebek között a török hódoltság idején kereszteződhettek az arab agarakkal, majd később az angol agarakkal -, hogy nem sok közük van ma már feltételezett őseikhez.
Hosszú időn keresztül elhanyagolt, mellőzött, szinte ismeretlen fajta volt a magyar agár. Tenyésztésével, nemesítésével nem törődtek, nem foglalkoztak, miközben szinte minden nemzet kitenyésztette a maga jellegzetes agártípusát.
Egyes kinológusok viszont éppen azt hangsúlyozzák, hogy miután Magyarországon sohasem volt különösebben népszerű az agarak futtatása, vagyis a versenyszerű agarászat, a Kárpát-medencében élő magyar agár tulajdonképpen megmaradt ősi formájában, csupán alkalmazkodott a helyi körülményekhez.
Mindenesetre - és ezzel bizony nagyot ugrottunk a magyar agár történetének ismertetésében - amikor az egyik magyar film forgatásakor Mátyás király udvarához tartozó „korabeli" magyar agarakra volt szükség sehol nem találtak ilyen állatokat. Nos, a kihaltnak vélt magyar agarat Szigethy Kálmán, a gödöllői filmtelep vezetője sajátos módon Szabolcs-Szatmár megyében fedezte fel, ahol vásárolt is egy szukát és két kant, majd ezeket továbbtenyésztette. Csupán ezután figyelt fel néhány lelkes kutyatenyésztő erre a régi magyar fajtára, és megkezdődött a magyar agár újkori tenyésztésének története, a fajta korszerű típusának kialakítására.
Használhatósága
A fajta hűséges hívei szerint a magyar agár „a versenypályán tanulékony, fáradhatatlan és igen ambiciózus". Miután edzett, igénytelen, szívós állat, tartása egyszerű, gond nélküli. Házőrzésre is alkalmas, és hűséges, megbízható társ
A magyra agár története
|
|
A FAJTA KIALAKULÁSA ÉS TÖRTÉNETE Őshonos nemzeti kutyafajtánk, amely Magyarországon alakult ki. Eredete az erdélyi kopóéhoz hasonlóan a távoli időkbe nyúlik vissza. Közismert, hogy az agár a legősibb típusú vadászkutya, amelyet az ókori ábrázolások bizonyítanak. Vadászképességei sok évezred alatt igen mélyen rögzültek. Az évezredek változatlan vadászati módjai rendkívül önálló, nagy mozgásigényű vadászkutya típust alakítottak ki. Képes volt utolérni, majd megfogni a menekülő vadat. Sokféle vadra használták, nyúlra, rókára, antilopra, szarvasra, farkasra. Szaglása nem fejlődött ki. Arra nem is volt szüksége, hiszen orrát a nagy sebesség miatt úgysem használhatta. Ez inkább akadályozta volna munkájában. Látása viszont annál fejlettebb. Szemre dolgozik. Gyorsasága helyettesítette az akkor még nem létező lőfegyvereket. Ezeket a sebes kutyákat a vadászok lóháton követték |
|
||||
|
||||||
Az anglomániának, ill. versenyszellemnek volt egyenes következménye, hogy az agár vesztett eredeti típusából és nagyon nehéz feladat elé állította a későbbiekben azokat, akik a fajta megmentését tűzték ki célul..
A fenti leírás a "Fergeteges Örökségünk" című könyvből valók.
|
|
|||||
Magyar agár standard
|
240. SZ. FCI STANDARD FELHASZNÁLÁS: Vadász-, és falkaeb,mely szemre vadászik. Figyelemreméltó a szaglása. FCI BESOROLÁSA: X. fajtacsoport Agarak RÖVID TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉS: A magyar agár ősi vadászkutyafajta. Eredete a honfoglalás korához vezethető vissza, ezt ásatások során felszínre került koponyacsontok is igazolják.
VISELKEDÉS ÉS JELLEM: Fáradhatatlan, kitartó, gyors. Edzett, és ellenálló, versenypályán kiváló versenyző. (Nem követelmény, hogy bármely távon gyorsabb legyen, mint az angol agár!) Kissé tartózkodó természetű, értelmes, intelligens, hűséges. Éber, személy- és házőrző ösz töne fejlett, de ez nem vezethet oda, hogy agresszív, vagy harapós legyen. TESTFELÉPÍTÉS: FEJ: Felülről és oldalról nézve meglehetősen széles alapú ékalak. NYAK: Közepesen hosszú, de mégis elegáns, száraz, izmos, lebernyeg nélküli. TÖRZS Mar: Jól fejlett, izmos, hosszú. FAROK: Erős, vastag, csak mérsékelten elvékonyodó, középmagasan tűzött, csánkig érő, enyhén ívelt Alul drótosán szőrözött.
MOZGÁS: Terölelő, rugalmas ügetés, elölről és hátulról nézve párhuzamos vonalon mozgó végtagok. BŐR
Viszonylag vastas, de a testre mindenhol jól simuló, sem ráncot, sem lebernyeset nem képez. SZŐRZET. Rövid, sűrű, durva, simán a testhez simuló. Télen tekintélyes mennyisegu és vastagsagú aljszőrzetet növeszt. SZÍN: Minden ismert agárszín, és színkombináció, a kizáró hibáknál felsorolt színek kivételével. MÉRET: Marmagasság:Kanok: 65-70 cmSzukák: 62-67 cmNem a centiméterekben mért magasság, hanem az arányosság a legfontosabb. HIBÁK: Az előbb említett pontoktól való minden eltérés hibának tekintendő, amely értékelésének pontos arányban kell állnia az eltérés fokával
|
||||||||
